Kétségtelen, karrierem eddigi legnagyobb eredményét értem el az idei egyéni Eb-n. Első ízben sikerült bejussak a legjobb 4 közé, holnap este pedig már a döntőbe jutásért játszom azzal a francia Galutierrel (vr. 6.), akivel jövőhéten Magyarországon fogok bemutatómeccseket játszani.
A mérkőzésre 2030-kor kerül sor, amelyet csak úgy mint a negyeddöntőt, ezt is ingyenesen nézhetitek a Squashsite.co.uk honlapján keresztül.
March ellen érdekes meccset vívtam, megmondom őszintén a meccs előtt biztos voltam benne, hogy ő kevésbé fáradt mint én, de azt is tudtam, hogy tapasztaltabban játszom nála és hogy az sem véletlen, hogy a francia bajnokságban két hónappal ezelőtt legyőztem őt egy 3/1-es mérkőzésen.
Az első szettben kissé kapkodva kezdtem, mondhatni éreztem a tét súlyát, aztán később kezdtem ráébredni arra, ha egy kicsit lassabban és megfontoltabban játszom, azzal nem csak sikeresebb vagyok, de őt is jelentős mértékben tudom frusztrálni.
A taktika így nem is változott a meccs végéig, a különbség annyi volt, hogy az első szett hibáit kiküszöböltem a második menetre, míg a harmadikban egy elég erős nyomást kellett féken tartsak, ami nem volt közel sem egyszerű.
A harmadik szett első harmadában éreztem, hogy görcsölni kezd a bal lábam, ezért onnantól kezdve nagyon takarékosan mozogtam és igyekeztem mindig a jobb lábamra terhelni.
A szett végén sikerült csak 2 ponttal ellépjek, köszönhetően két nagyon jó labdamenetnek, melyre Marche újabb ütőeldobással reagált. A szabályok értelmében a második ilyen esetnél ponttal kell büntetni a vétkes játékost, így én a 9/7-es előnyömet rögtön 10/7-re javítottam, Marche pedig az idegesség miatt már nem tudott kellőképpen koncentrálni a végjátékban.
Összességében nézve szerencsésnek mondhatom magamat, mert nagyon közel voltam egy Lavigne elleni vereséghez, csak úgy mint ahhoz, hogy Marche ellen felmondja a lábam a szolgálatot.
Szerencsére nem így lett, így most holnap újra pályára léphetek életem első Eb elődöntőjén. De jó érzést ezt leírni:)!