Versenyeim az elmúlt két hétben

Időrendi sorrendben haladva még tartozom Nektek a Karim Darwish (vr. 1.) elleni meccsem beszámolójával. A detroiti 40 ezer dolláros verseny negyeddöntőjében nem volt sok esélyem, bár több ízben is sikerült kijátszanom világklasszis ellenfelem, aki viszont egy perccel sem akart többet eltölteni a pályán, mint amennyi szükséges. Az első szett közepéig vezettem is, de ezután Darwish uralta a pályát és csak egy-két pontig sikerült érvényesüljek.

Az ezt megelőző nap túl erősnek bizonyult, bár annál sikeresebbnek tudható be Reda (vr. 29.) elleni győzelmem. A squashban nincsenek csodák. A 125 perc az 125 perc, egy ilyen hosszú és intenzív meccset pedig nem lehet kipihenni. Pláne nem úgy, hogy egy Darwish elleni meccsre fitten készen álljak. A lábaim pedig egész egyszerűen nem bírták az intenzív és hosszú labdameneteket.

Jelen pillanatban még távol van tőlem ez a szint, de nem elérhetetlen. Az utóbbi időszakban valami újra éreztem rá technikailag, ami nagyon sokat segít a játékomon, kiváltképp az ejtéseimen és az ütés késleltetéseimen. A becsapósabb technika eredményesebbé teszi a játékomat. Az USA-ban eltöltött három hét sokat faragott a technikámon, amihez minden bizonnyal sokat járult hozzá az a tény is, hogy Lincou-val és Palmerrel edzettem, valamint El Hindivel és Darwish-sal is összemérhettem a tudásomat.

Miután február elején hazaértem az első hétvégén rögtön Stuttgartba utaztam, ahol német klubomat segítettem. Néhány olvasóban felmerülhet a kérdés, hogy hogyan játszhatok német, francia, angol, svájci, osztrák, szlovák és magyar bajnokságban is? A válasz igen egyszerű: minden ország bajnokságában lehetőség van az indulásra. Ezek a versenyek nem számítanak bele a világranglistába, csupán az országon belüli csapatbajnoki címet döntik el. A győztes klubok indulhatnak a BL-ben, ami miatt sok országban külföldiekkel erősítik meg a csapatukat. Egy átlagos klubnak 5-6 külföldi játékosa van, akik közül fordulónként egy indulhat. Ez általában a legerősebb, vagy az elérhető legerősebb. Az elérhetőség alatt azt értem, hogy sokszor fordul elő olyan szituáció, amikor az adott játékos nem tud szerepelni, mert más versenye, programja, bemutatója, bajnoksága stb van.

Jelen esetben rám esett a választás. Pénteki ellenfelem az igencsak jó formában levő német bajnok Simon Rösner volt. Simon a 36. a világranglistán, míg én (képen a Stuttgart szerelésében) sajnos a decemberi versenyeim miatt visszacsúsztam a 47. helyre. Ezenfelül a német bajnok decemberben tornagyőzelemmel fejezte be a 2009-es évet Mallorcán, majd mindössze két pontra volt attól, hogy legyőzze az engem 3/0-ra kiütő El Hindit New Yorkban. Ezt követően főtáblára jutott Svédországban is egy 5 csillagos versenyen, ahol csak Shabana tudta megállítani. Tehát normális ember nem rám fogadott volna :).

Ennek ellenére az első két szettet nagyon okos játékkal tudtam elhozni a német bajnoktól, akit egyébként eddig minden alkalommal 3/2 arányban győztem le.

A harmadikban is vezettem 4/1-re, amikor Simon magasabb sebességre kapcsolt, én pedig nem tudtam váltani vele és elkezdtem hibázni. Sokszor túl könnyű helyzeteket is. Nem is kellett több Simonnak, hogy megérezze a lehetőséget, én pedig úgy döntöttem tartalék üzemmódra állok be, aztán meglátjuk mennyire tudom elfárasztani őt.

Az ötödik szettre bevált a taktika, Simon lassabbá vált, majd hirtelen én váltottam két sebességet, ami pedig teljesen összetörte a játékát és így 11/5-re hoztam a meccset, csapatom pedig ezzel a győzelemmel tudta kiharcolni a döntetlent a négyszeres BL-győztes ellen.

Szombaton az osztrák bajnok Aqeel Rehmant győztem le három menetben és aznap a csapatnak is jobban ment, mindenki hozta a kötelezőt. Rehmann ellen eddig még sosem vesztettem szettet, így ez az eredmény papírformának mondható.

Vasárnap jött a nagy meccs a finn bajnok Tuominen (vr.22.) ellen. Az első szettben lassan és sok hibával kezdtem, nem ment jól a játék. Olli a szokásos robotgép taktikáját alkalmazta: csépelte a labdát, ahogy csak bírta. Arra mindenképpen jó volt, hogy meglepjen az elején, de aztán sok energiát pazarolva, egyre kiegyensúlyozottabb lett a játék. Mind a második és harmadik szettben is vezettem, de nem sikerült a végjáték a legjobban és így kétszer 11/9-re elvesztettem a játszmákat. Szerencsére a csapat többi tagja nyert, így az utolsó fordulóban fog eldőlni, hogy bejutunk e a döntőbe. A klub vezetése ismét mellettem döntött, így legközelebb feb. 26-án lépek pályára Stuttgart színeiben. Ollinak pedig visszavágok legközelebb a sportszerűtlen viselkedése miatt...

Február 13-án A kategóriás körversenyt rendeztek az On Lineban, ahol a magyar élmezőny nagy része nem indult. Első fordulóban Tasnádi Gabó ellen, majd a negyeddöntőben az ugyancsak szegedi Kerényi Ádám ellen bizonyultam jobbnak. Az elődöntőben Hoffmann Péter volt az ellenfelem, aki németországi edzőjével érkezett a versenyre. Peti minden bizonnyal fáradt volt ellenem, hiszem az azt megelőző körben Vass Máté ellen 2/0-ról fordított.

Az alsó ágon a válogatott Cséffalvay Dani jutott a döntőbe, miután 3/0 arányban jutott túl Buday Zozón, aki finoman szólva nehezen viselte a vereséget és a bírói döntéseket. Később a harmadik helyért sem tudott higgadt maradni, Hoffmann 3/1 arányban bizonyult jobbnak.

A döntőben Dani most is jól játszott ellenem. Az első szettben sokat hibázott és megfontolatlanul játszott, de a másodikban már sokkal érettebb és pontosabb játékkal 10/6-ra is vezetett, de sikerült fordítanom. A harmadik szett végére állt össze újra a játéka, amikor 9/3-as hátrányból állt fel 9/8-ig, de a szettet már nem tudta megnyerni.

A versenyt végül szettveszteség nélkül sikerült megnyerjem abban a klubban, ahol egész pályafutásom elindult. Jó volt újra Budaörsön játszani.

A legfrissebb versenyem a kedden lejátszott angol bajnoki forduló volt, ahol St George’s Hill csapatomnak a guilfordi Surrey Storm volt az ellenfele. A csapat jó formában volt, mindenki győzött, ami azt jelenti, hogy egy ponttal lemaradva másodikok vagyunk a tabellán és már csak két forduló van hátra. Jómagam az egykori top 10-es Steven Meads ellen játszottam, akit pontos játékkal könnyedén vertem meg 3/0 arányban. Következő fordulót március 2-án rendezik meg.

Természetesen indulok idén is a Magyar Egyéni Bajnokságban, melynek a sorsolása már most megtekinthető a squash.hu honlapján. A versenyt a budapesti Griff Squash Klubban rendezik meg március 6-7-én. A Római Teniszakadémia rendezte a versenyt az elmúlt 6 évben, így azt hiszem mindenki egyetért, hogy ideje volt egy kis változatosság. Érdekesség, hogy idén Török András nincs a nevezők között.

Újra meghívást kaptam a francia ligában is, ahol a Mulhouse csapatát erősítem. Erre a meccsre március 13-án kerül sor, de az ellenfelekről még nem értesültem, erről majd később írok.

A következő PSA Tour versenyem Kuala Lumpurban lesz. A március 15-én kezdődő 50 ezer dolláros verseny selejtezőjéből próbálok majd feljutni, ahol negyedik kiemelt vagyok. Remélem ezúttal jobban sikerül a maláj körút, mint legutóbb. Ezt követően rögtön Londonba utazom ahol a Canary Wharf Classic-on indulok. Ez egy ugyancsak 50 ezer dollár összdíjazású verseny lesz, ahol 6. kiemelt vagyok a selejtezőben. Kezdés március 20-án lesz a Wimbledon Squash Clubban. A selejtezők ingyen megtekinthetők.