www.krajcsakmark.hu - NSC Széria 9. állomás

2012. February 07.

Squash hírek

NSC Széria 9. állomás - Kuala Lumpur, első kör

Írta: Krajcsák Márk
2009. December 11.
Már az első körben búcsúzni kényszerültem Sokkoló eredménnyel kezdtem Kuala Lumpurban. A 10 ezer dollár összdíjazású NSC Szérián már az első körben elütöttek a tovább jutástól, arról nem is beszélve, hogy ezt egy olyan játékosnak sikerült véghez vinnie, akitől még eddig sosem kaptam ki. A dél-afrikai származású Clinton Leeuw (vr. 90.) szoros 3/1 arányban győzött le és jutott tovább a negyeddöntőbe kicsivel több mint egy órás küzdelem után. Hogy mindez hogyan sikerülhetett? Sajnos konkrét magyarázat nincs rá, több dolog is negatívan ért az utazásom előtt, majd pedig a meccsemen. Hogy időrendi sorrendbe haladjak, leírom mi történt Katar (legutóbbi versenyem) óta. Miután november 21-én hazaértem, másnap vasárnap azonnal lebetegedtem. Két napig lázas voltam, pihenőre szorultam. Az edzéseket ki kellett hagyjam mindaddig, még nem éreztem magam jobban. Ez sajnos pont két hetet jelentett, így mikor december 4-én elindultam semmi edzés nem volt mögöttem. A kihagyásnak és a betegségnek az együttes hatása miatt a fizikális kondícióm rohamosan visszaesett. Nem aggódtam túlságosan, mert egyrészt hibás negatívan gondolkozni közvetlenül egy verseny előtt, másrészt pedig volt 5 napom arra, hogy akklimatizálódjak valamint újra formába lendüljek. Miután megérkeztem Amszterdamból szinte azt sem tudtam hol vagyok. Borzalmasan hosszú volt a repülőút, megviselt. Úgy döntöttem, hogy kipihenem magam először mielőtt gyakorolni megyek. Este lefeküdtem, majd másnap délután 5-kor sikerült felkelnem. Nem rossz:). De szükségem volt rá. Másnap elkezdtem a többiekkel edzeni. Elsőként edzettünk, majd pedig játszottunk a végén. Azonban a kihagyott két hét miatt levegőt is nehezen kaptam és természetesen eléggé pontatlan is voltam. Sajnos hiába bizakodtam a 3 napi edzés nem segített eleget, inkább kicsit kimerített talán. Lényeg az, hogy első körre egy elég tehetséges és fitt srácot kaptam Clinton Leeuw személyében. Az egymás ellen lejátszott meccseinket tekintve én vezettem 3-0 arányban, ami egy elég megnyugtató mentális előny volt. Ez a tény minden bizonnyal az ő memóriájában is nyomott hagyott, mert elég sok hibával és kevés hittel kezdett. Mondjuk úgy, hogy 9/2-es vezetés után, nagyon simán nyertem meg a szettet 11/4-re. Viszont miután visszatértem a pályára a lábam egyszerűen nem akart vinni. Természetesen hozzá tartozik a sztorihoz az is, hogy ő sokkal hosszabban és pontosabban kezdett el játszani, ami megnövelte a labdamenetek időtartamát. Ez rögtön hatással volt rám, a pulzusom az egekbe szokott, a fejem lüktetett, mintha le akart volna robbanni a helyéről és a lábam pedig nem bírta a sebességet. Elkezdődött egy elég hosszadalmas szenvedéses szakasz. A hirtelen jött váltást nem bírta a szervezetem, amire elég sok ki-nem-kényszerített hibával válaszoltam. 1-1-es állásnál döntenem kellett. Már sokat írtam arról mennyire fontos ilyenkor a 3. szett, ez persze most sem volt másképp. Ezért taktikát váltottam és az újabban gyakrabban használt védekező játékomat vettem elő. A mostani védekező játékom csak azért volt jobb, mert alacsonyabban rangsorolt játékos ellen kellett végrehajtsam. A lényeg, hogy az emelés-röpteejtés játék egészen jól működött. Minimális energiámba került és hirtelen nem is tudta Clinton mihez kezdjen velük. Mivel érezte, hogy ez egy vészmegoldás a részemről, elkezdett kapkodni, gyorsítani. A túlságosan nagy hévvel indított támadások viszont többnyire hibákhoz vezetnek, ezeket kezdtem el kihasználni. Vezettem is végig, leginkább 9-6-ra, de nem sikerült értékesítenem több kínálkozó lehetőséget sem, végül 3 szettlabda elvesztése után az előnyt is átadtam a dél-afrikainak 15/13-mal. Hogy is írjam le finoman azt, hogy ez fáradtan, közel félóra szenvedés után milyen érzéssel jár. Világranglista 37-ként egy 90. ellen, első körben egy olyan versenyen, ahol én vagyok az első kiemelt. Hát szar érzés na! De nem adtam fel, hittem abban, hogy képes vagyok fordítani, mert ha még fáradt is vagyok a taktikám nagyon szépen működik, csak jobban kell figyeljek a szett végén. Ezzel a tudattal tértem vissza. És a forgatókönyv hasonlóan zajlott. 10-9-nél megint szettlabdám volt, de a hosszú szett és a kondi hiánya annyira felemésztett, hogy nem bírtam ellenállni egy nehéz, de kínálkozó lehetőségnek és aláütöttem a ziccer röptét. Nem akartam elhinni. De aláment. 10-10 és megtörtem. Újabb lehetőségem volt, elment. Ellenfelem pedig nagyon erős maradt a végére és keményen megnyomta a finist, majd újabb tie-breakkel hozta a meccset. Sajnos egy elég erős ellenfelet kaptam kezdésnek, aki időben megérezte a győzelem szagát és erősebbnek bizonyult az erőtlen, de rutinos játékomnál. A körülményeket tekintve sem voltam túl szerencsés egy botladozó kondival. A pálya természetesen nagyon lassú, ami miatt a játékosoknak többet kell mozogniuk, mindemellett a levegő meg párás és 35 fok van. Ütős kombináció még akkor is, ha valaki David Palmer. Sok esélyem nem volt, be kell látni, ha őszinte akarok lenni veletek és magammal is. De mit lehet tenni ebben az esetben?? Mert jövőhét szerdán új verseny kezdődik, azonos pénzdíjjal, ellenfelekkel és helyszínnel. Amit változtatok az az edzések mennyiségében és minőségében rejlik leginkább. Napi két edzést csinálok, melyek a kondim visszanyerésére irányulnak. Sok játék, sok mozgáskoordinációs feladat, erősítés, gyorsító feladatok.... Ez van jelen pillanatban a napirendemben, ami kb 3 óra intenzív tréninget jelent. Szerdán estem ki, így a terv az, hogy 5 napig keményen dolgozok, szenvedek, majd az utolsó két napban tartalékoló edzésekre állok be, ami azt jelenti, hogy az addigi intenzitást 90%-kal visszaveszem. Kíváncsi leszek javít e ilyen rövid időn beül valamit. Végezetül pedig a városról. Nagyon szép idő van, de változékony. Van, hogy órákig süt a nap, majd egy félóra olyan felhőszakadás, amilyen otthon nem létezik, majd újra szikrázó napsütés. A hotel tökéletesen megfelel, egy 4 csillagosban szálltam meg, ami 3000.- Ft naponta. Az olcsóság itt mindenre igaz. Egy liter benzin 100.- Ft, a taxi pedig kb 400.- ft egy 7km-es szakaszon. Olcsóság van minden téren, ami eddig sajnos a pénzdíjamra is jellemző volt, remélem a jövőheti jobban sikerül!