Nem bírtam Hollandia legjobbjával Laurens Jan Anjema-val (vr. 14.) a legjobb 16 közé jutásnál. Ellenfelem magas színvonalon játszott és irányított végig, míg én kissé enerváltan próbáltam játékban maradni. Sajnos most egy átlagos eredményre sem voltam képes, de erről teljes mértékben Anjema tehet. Nagyon friss volt és semmit sem hagyott veszni, arról nem is beszélve, hogy az egész meccs alatt csak két ki-nem-kényszerített hibája volt. Ilyen statisztika mellett fáradtan nem csoda, hogy nem tudtam megváltani a világot, pedig ennél jobb eredményre számítottam.
A meccs kezdetén egészen frissnek éreztem magam, de ahogy eltelt két-három igen intenzív labdamenet, hamar rá kellett ébredjek, hogy ezt az ütemet nem fogom bírni. Próbáltam a játékot lassítani, többet vállalni, trükközni, de semmi sem működött igazán. Párszor sikerült nagyon megnehezíteni Anjema dolgát, de utána sem tűnt fáradtnak a holland.
Amiben jobb volt az ellenfelem a magas ritmuson kívül az az, hogy sokkal jobban helyezkedett a labdákra és ezáltal magasabb számú választási lehetősége adódott. Az én esetemben sokszor hiányzott az ideális ív, amivel talán jobban megzavarhattam volna őt is.
Ezzel a végeredménnyel így is 160 pontot gyűjtöttem, ami természetesen jó pontszám önmagában, mégsem lesz elég ahhoz, hogy megőrizzem a 37. helyemet. Persze sosem lehet tudni, majd meglátjuk.
A világranglista pozícióm javítására legközelebb Malajziába utazom, ahol két 1 csillagos kategóriájú versenyen veszek részt első kiemeltként.
