A reptéren ragadtam Párizsban, viszont bejutottam Katarba

Pörgős hétvégén vagyok túl. A szerencsém óránként változott, de végül sikerült mindent megoldani.

Elsőként a franciaországi Brestbe kellett utazzak szombat reggel csapatommal a Mulhouse-szal. A francia elsőosztályú csapatban most hétvégén debütáltam. A problémák azonban a reptéren elkezdődtek. A check-in-nél ugyanis nem találták a foglalásom. Mint kiderült a francia online repülőjegy-kereskedő társaság a www.opodo.fr törölte a foglalásomat azután, hogy azt az út előtt 3 héttel visszaigazolták és még kódot is küldtek. A gond csak az volt, hogy a törlést egyedül franciául sikerült közölniük, én pedig nem beszélek franciául.Még annyit sem tudok mi a törlés. Pedig fontos szó. Aznapi árfolyamon 380 euró fontosságú volt, ami nem elhanyagolható egy egy órás repülőútnál.

Persze egy ekkorra összeg már komolyabb gondolkodásra serkentett, úgyhogy gyorsan alternatív megoldásokat kerestem. Elsőként a TGV vonat jött szóba, ami elég gyors, de nem annyira, hogy időben odaérjek Brestbe (az első kör 14 órakor kezdődött és ez reggel 10 óra környékén volt, Párisz-Brest pedig kb 500 km-re van egymástól). Közben sikerült elérni a többi csapatnál, hogy később kezdjünk, így ebbe még bele is mentek volna, csak a gond az volt, hogy vasárnap reggel nem értem volna vissza Párizsba, ahonnan 11-kor már indult a gépem Katarba. Tehát a vonat megoldás hamar kiesett.

A következő ötlet a kocsibérlés volt, amit mindössze két tényező miatt kellett elvetni: pénz és idő. A lehetőségek felmérése után gyorsan kiderült, hogy itt csak két lehetőség van. Vagy repülök 100 ezer forintért vagy pedig maradok Párizsban és cserben hagyom a csapatot. Az utóbbi abszolút nem rám vall, így saját pénzből megvettem a jegyet és átrepültem Brestbe, ahol mindkét meccsemet simán megnyertem 3/0-ra Charlton és Tusker ellen. A csapat is simán nyert, úgyhogy ebből a szempontból minden úgy történt, ahogyan kellett történnie.

Négy óra alvás után már mentem is vissza a reptérre. Először Párizsba, majd Abu Dhabiba repültem, ahol egy óra várakozás után már a végállomás, Doha felé közeledtem.

Indulásom előtt írtam a PSA-nak, hogy biztosítsanak arról, van e megfelelő vízumom, hogy belépjek az országba. Erre azért volt szükség, mert eddig egyszer jártam Katarban, amikor is kiutasítottak, mert a rosszul leadott vízumomon Costa Rica-inak voltam feltüntetve, amit a helyiek rögtön terrorista cselekménnyel akartak párhuzamba hozni. Ezek szerint veszélyesen nézhettem ki négy darab squash ütővel...

Lényeg a lényeg, hogy most zökkenőmentesen zajlott le minden, pedig én már tényleg annyira izgultam, mintha egy komolyabb mennyiségű TNT lett volna rám kötözve.

A szervezők kijöttek értem és a szállás is le volt foglalva, ahova már csak egy ágyat kellett kérni, mert az valamiért nem volt a szobában automatikusan.

Most vizsont be kell fejezzem, megyek edzeni. Sorsolás és meccs holnap lesz. Annyi bizonyos, hogy 10. kiemelt vagyok a selejtezőben és nagyon nehéz lesz feljutni a főtáblára. De sikerülhet.