Megismételtem négy évvel ezelőtti eredményemet és a 9. helyen zártam a Világjátékokat. A 16 közé jutásnál hoztam a kötelező meccset a kínai bajnok Dick Lau ellen, a nyolcaddöntő azonban már túl nagy akadálynak bizonyult és 3/0 arányban kikaptam az ausztrál Cameron Pilleytől. A kitűzött célom a 8-ba jutás volt, ami a legnagyobb eredményemnek számítana. Csalódott vagyok, hogy nem sikerült, mert úgy érzem, hogy ennél játszottam már jobban.
Dick Lau ellen bátortalanul játszottam a szettek elején, viszont a végjátékokat mindig jobban bírtam. Általában 6/6-ig mehettünk fej-fej mellett, amikor magasabb sebességre tudtam kapcsolni és elhúztam. A kínai sokszor hibázott akkor is, mikor nem került nyomás alá. A hullámzó játékát a fáradtság egyre jobban szétzilálta, a magyar közönség szurkolása pedig láthatóan is frusztrálta őt.
A meccs után egy kicsit el voltam keseredve, mert éreztem, hogy nem ment úgy a játék ahogy terveztem, de bíztam benne, hogy ez csak az első meccs miatt volt így. Annak azért örültem, hogy egy közepes játékkal is 11/7, 11/7, 11/7-re győzni tudtam.
Pilley ellen sajnos nem változott a helyzet. A 2 méter magas ausztrál ellen sokszor nem tudtam eléggé hátraütni a labdát, amit magasságából adódóan elképesztően jól kihasznált. Jól játszott az ellenfelem, jobb vol nálam. Erőtlenebb volt a játékom mint általában és többször is olyan hibákat vétettem, amik nem jellemzőek rám. Talán túlságosan nagy nyomást helyeztem magamra, vagy csak szimplán nem bírtam az állandó nyomást, amit az ausztrál diktált. A második szettnek ettől függetlenül nagy jelentősége volt, két szettlabdám is volt, amiket hárítani tudott. 1/1-es állánál pedig nyitottá válik a meccs és talán én is kicsit felszabadultabban játszottam volna én is tovább.
Magyarországra várhatóan vasárnap délben érkezünk meg, majd megkezdem a felkészülésem a következő versenyemre (African Open 2009), amely augusztus 10-én kezdődik Lagosban, Nigériában. Az 5 csillagos kategóriájú versenyen a 2. kiemelt vagyok a kvalifikációban.
