Hosszú utazás után szerencsésen megérkeztünk Tajvanba, a Világjátékok színhelyére. A 34 fős különítményben szerepeltek még a strandkézisek, az uszonyosúszok és mi squashosok (Colin White edző, Kecse-Nagy Helga és én). A csapatot a NSSZ elnöke, Dr. Gémesy György vezette.
A 6 óra eltérést hamar sikerült megszokni, ugyanis annyira fáradtak lettünk estére a megnyitó után, hogy semmi gondunk sem volt az alvással.
A szervezés jónak mondható, de természetesen egy ekkora eseménynél nem lehet tökéletes. A legnagyobb problémánk a pályahasználat, mert a squash klub csak 20.-án nyit, addig magunknak kell találni másik helyet, ahol edzeni tudunk. Ezt sikerült is már véghez vinnünk, a pálya nagyon jó, de a klíma borzalmas. Néha annyi eső esik egy nap, mint otthon egy hónap alatt. Ennek köszönhetően pedig a páratartalom 90% fölé emelkedik, amit nehéz megszokni pár nap alatt. Ezért bízom abban, hogy a korai érkezés előny lehet a számunkra.
A verseny kedden kezdődik, amin Helga a világelső Daviddel kezd, míg én a kínai bajnok Lau ellen lépek pályára a 16 közé jutásért. Addig edzünk és készülünk a nagy meccsekre, valamint a többieknek szurkolunk.
A NSSZ-nek külön köszönet a tökéletes feltételek biztosítása miatt. Van a csapatnak gyúrója, orvosa, itt az edzőm, tudunk edzeni, úgyhogy most minden olyan feltétel adott a számomra, ami anniyra nagyon hiányzik a többi világversenyem alatt!!!
A magyar csapat megszerezte első két érmét az első nap. A sárkányhajósok ezüstöt szereztek 500 méteren, Bárdosi Sándor pedig aranyérmes lett a 85 kilós kategóriában szumóban! Ezúton is gratulálok nekik! Remélem egyszer én is odakerülök;)...