Squash hírek
|
Kuwait Open - selejtező első forduló |
|
|
|
Írta: Krajcsák Márk
|
|
2008. April 22. |
|
Fáradt kezdés a kiesést jelentette
Elmaradt a győzelem az év eddigi legnagyobb versenyén, a 200 ezer dollár összdíjazású Kuwait Openen. Holland válogatott ellenfelem - a Magyaroszágon jól ismert - Dylan Bennett a lehető legkisebb különbséggel vert meg és jutott be a kvalifikációs döntőbe, ahol ma a selejtező első kiemeltje, Renan Lavigne ellen játszik a főtáblára jutásért.
Faradtan játszottam végig a mérkőzés alatt, lassabban reagáltam az ütésekre és az erőnlétemet sem éreztem olyannak,mint amihez hozzászoktam. Nem tudom, hogy ennek az egésznek köze van e ahhoz, hogy egy napi utazás után az egész éjjelt a reptéren kellett töltenem a vízumprobláma miatt, de úgy érzem igen.
Sajnos az egész problémának köszönthetően tegnap előtt edzeni sem tudtam, annyira faradt voltam, tegnap délután pedig már tétmeccset kellett játszanom. Ettől függetlenül a sorsolásom nem volt rossz, Dylan az egyik leggyengébb ellenfél volt, akit első körben kapni lehetett, de mégsem tudtam élni a lehetőséggel, Dylan pedig kiegyensúlyozottan játszott és a hibáimra építette a játékát.
Ennek ellenére nagyon szoros és meglepően fair meccset játszottunk, ami végül 2/3 szettarányban és 9/11-es döntő játszmával végződött. A vége a szerencsén múlt, ezúttal az ellenfelem javára.
A történtek ellenére nem vagyok nagyon csalódott. Sajnálom, hogy nem sikerült jobb eredménnyel zárnom, de mivel Rómában kiváló eredményt értem el, így nincs okom az aggodalomra a világranglista szempontjából.
A vizumsztoriról...
Különösen érdekes út vezetett ide Kuvaitba. Amikor megkaptam a repjegyemet és láttam, hogy a híres-nevezetes Kataron át vezet az utam, már megcsillant a fény a szememben. Ott természetesen már "szeretettel" vártak és figyelték, nehogy csak úgy belógjak az országukba és a legvéresebb pusztítást végrehajtsam a squashütőmmel.
Bebiztosították magukat eme veszélyhelyzet ellen és a már szokásos módon elkísértek a repülőgépemig, nehogy eltévesszem a kijáratot.
Nem is tévesztettem így el, hála a vendégszeretetnek. Mikor Kuvaitba érkeztem fellélegeztem, gondoltam nagy gond mostmár nem lehet.
A szervezők biztosítottak affelől, hogy nekem csak fel kell vegyem a vízumomat a helyszínen, mint a legtöbb európainak. Azonban Magyarország valamilyen oknál fogva már nincs fent ezen a listán, ami természetesen a helyszínen derült ki.
Óriási mázlim volt, hogy aki az illetékes volt ebben az esetben az elhúzta az időt, így nem tudtak feltenni a hajnali járatra vissza Magyarországra. Meg kellett varni a nagykövetség nyitását, ami reggel 7:30kor volt. Ekkor kezdődött az egész vízumügyintézés úgy, hogy én ott sem voltam személyesen!!!
A szervezőknek mindössze másfél órájuk volt egy olyan procedúrát elintézni, ami normális esetben 2-3 nap. Elég kilátástalannak tűnt a dolog, de tudták a szervezők, hogy az egész az ő hibájuk, ezért minden tőlük telhetőt megtettek. A gépem 9:30-kor szállt volna fel, tehát 9-kor már a beszálló kapunál kellett legyek beszállókártyákkal a kezemben. Finoman megjegyezték, hogy nem kéne eltűnjek még véletlenül sem, mert az egész reptér engem fog keresni...
Nem is rosszalkodtam, álltam a sorban és vártam a villámgyors vakációm utáni hazautat. Aztán a messzeségben feltűnt a megmentőm. Aki ebbe a különös jelmezbe öltözve mindent szempillantás alatt megoldott, de úgy hogy még tőle kértek elnézést.
Mindez 9:15-kor, 15 perccel a felszállás előtt...
Hát igen...no komment!
|
|
|
|
Statisztikák |
Tagok: 907
Hírek: 812
Linkek: 41
Látogatók: 5283117
|
|