Az alábbi cikkben összegyűjtöttem az elmúlt két hét média megjelenéseit, amit a mostani londoni és a július 21.-én kezdődő Világjátékokkal kapcsolatban adtak hírül Magyarországon.
Múlt vasárnap főidőben, este 8 órakora egy 5-6 perces riport volt látható rólam a Sport1 tv műsorán, amit a Világjátékokkal kapcsolatban készítettek velem a Griff Squash Clubban.
Szintén vasárnap a Klub Rádióból hívtak fel egy élő riportbeszélgetés miatt, amiben a londoni meghívásos versenyről, valamint a Világjátékokos céljaimról faggattak.
Az angol szereplésemet követően beszámolt az eredményemről a Sláger Rádió, az Infó Rádió és a Klub Rádió is, de a Danubius Rádió még interjúra is felkért szerdán este.
Tegnap megjelentek az eredményeim a Blikkben is, amin nagyon kellemeset csalódtam, de beszámolt a friss hírekről a Nemzeti Sport is. A mai Metropol magazin fényképes cikket jelentetett meg velem és a squash-sal kapcsolatban a második oldalon, de egy héttel ezelőtt ugyancsak írtak rólam.
Az interneten megjelentek cikkek az Origo.hu-n, az Indexen, vagy akár az összes megyei hírportál oldalán is.
A Világjátékok minden bizonnyal kiemelt figyelmet irányított a squashra, de vajon hasonló eredmények felmutatása mellett folytatódhat-e ez a későbbiekben is? Én bízom benne, hogy igen és ezúton is szeretném megköszönni Bányász Árpinak és a többieknek, akik segítettek eddig is abban, hogy az eredményeim és maga a sportág több emberhez jusson el!
Második helyen végeztem Londonban a Roehampton Club-ban megrendezett BSPA Elit Széria versenysorozatának 6. állomásán. A döntőben az angol válogatott Joey Barrington ellen kaptam ki 3/1 arányban, közel egy órányi játékot követően.
A 16 fordulóból álló meghívásos versenysorozat 6. állomásánál csatlakoztam be én is a küzdelmekbe, amelyen alkalmanként a legjobb 8 játékos nevezését fogadják el, akik közül maximum két versenyző lehet külföldi.
A csoportküzdelmek során hoztam a papírforma eredményt és csak egy szettet vesztve győztem le Rosst, Garnert és Crawfordot. Az A-csoportban Joey Barrington hasonló eredménnyel zárt és került a döntőbe, ahol gyorsabb és megbízhatóbb játékot mutatva legyőzött 3/1 arányban.
Előző héten hatalmas mennyiségű időt töltöttem el azzal, hogy visszanyerjem a sérülésem előtti gyorsaságomat. Ez úgy érzem nagyrészt sikerült is, de az, hogy négy meccset játsszak le két nap alatt még túl soknak bizonyult.
Mindenesetre nagyon élveztem a versenyt és pontosan ebből a szempontból tekintve különösen hasznosnak érzem magamnak ezt a fajta versenyrendszert, ezért biztos vagyok benne, hogy a maradék 10 verseny közül biztosan szerepelni fogok még néhányon. És ha már itt tartunk, egy játékosnak a sorozaton belüli indulási száma nem haladhatja meg a négy versenyt. Így próbálják a lehető legszorosabbá varázsolni az összesített pontversenyt, amelynek top 8 helyezettje fog megküzdeni a döntő fordulóban, elég magas pénzdíjazások mellett.
A döntőt amúgy közvetítette a Horizon csapata a SquashSite-on keresztül, a mérkőzésekre pedig online, folyamatosan lehetett fogadni. Ez természetesen érvényes lesz az összes többi fordulóra is, úgyhogy érdemes lesz figyelni az eseményeket.
Következő versenyem már a várva várt Világjátékok lesz a taivani Kaohsiungban, amelyre a magyar különítmény 74 fővel utazik több mint 10 sportágban. A női mezőnyben szabadkártyát kapott Kecse-Nagy Helga is, aki első körben a világranglista-vezető Nicol David-et kapta, míg jómagam a hong-kong-i bajnok Dick Lau ellen kezdek a 16 közé jutásért.
További részleteket találtok a www.vilagjatekok2009.hu oldalon.
A Britt Profi Squash Szövetség (BSPA) május 11.-i kezdettel meghirdette Elite Series versenysorozatát, amely 16 állomásból áll és egészen októberig tart. A versenyeken résztvevő és legjobban teljesítő 8 játékos egy októberi döntőn vehet részt. A versenyek egytől-egyig Angliában kerülnek megrendezésre és csak maximálisan két külföldi játékos nevezését fogadjék el. Így lehetek most én is a 6. állomás B-csoportjának első kiemeltje. A A-csoportban Barrington a legerősebb.
A torna szisztémája a következő: a nyolc legjobb induló nevezését fogadják el, akik két négyes csoportba kerülnek, majd körmérkőzéseket játszanak. A két csoportelső döntőt játszik, a többi hely nem kerül kijátszásra.
Érdekesség, hogy a meccseket ingyenes online lehet figyelemmel kísérni, sőt a Bwinen akár fogadni is lehet a mérkőzésekre. A csoportmeccseim időpontjai a következők: Ben Ford ellen hétfő 10 óra, Stacey Ross ellen hétfő 15:30, Stewart Crawford ellen pedig kedd 9 órától mérkőzöm.
Részletes infókat a www.bspaelite.co.uk honlapon találtok a csoportokkal, fogadásokkal, közvetítésekkel és eredményekkel kapcsolatban. Mindenképpen érdemes átlátogatni az oldalra, legfőképpen a profi squashmeccsek szerelmeseinek, ugyanis a korábbi mérkőzéseket most ingyenesen is le lehet tölteni.
Nem az eredeti sorsolásnak megfelelően kezdtem a Mauritiustól 200 km-re fekvő Reunion szigeten. Az egyiptomi Aziz hátsérülés miatt visszalépett, így helyette a francia válogatott Yann Perrint (vr. 71.) kaptam. Az új sorsolásom első ránézésre jobbnak tűnt, de mint később kiderült, ez csak egy 1/3-as vereséget jelentett számomra.
A versenyre pár nappal ezelőtt érkeztem, pontosan azért, hogy tudjak játszani a többiekkel és ezáltal hamarabb visszarázódjak a sérülésemből. Nos, ezt nyugodtan állíthatom, hogy nem sikerült. Röviden és tömören összefoglalva Perrin nagyon jól játszott, de rengeteg lehetősége is volt a pontszerzésre. Nem játszottam jól. A lábam még nem erősödött vissza 100%-ra, a reakcióidőm pedig sokkal rosszabb volt, mint általában. A két erősségem így inkább a legnagyobb támadási felületem maradt, amit a francia hamar megérzett és rögtön, tiszta erőből kezdett támadni.
Nem is bírtam hirtelen a tempót. Nem azért mert hamar elfáradtam volna, hanem azért mert egyszerűen nem tudtam elég stabilan beleállni a nehezebb ütésekbe vagy gyorsan kilépni azokból.
2/0-ra hamar elhúzott, amikor érezni lehetett, hogy ezt az iramot nem fogja ilyen ütemben végigbírni. Hozzáteszem, hogy a squash pályánál közel 90%-os a páratartalom! Tehát nem csoda, ha valaki szuszog egy komolyabb labdamenet után...
A játékomat teljesen passzívra váltottam, mert az első két szettben a legtöbb támadási helyzetemből rosszul jöttem ki. A taktika működni látszott, mert a labdamenet hossza megnőtt és Perrin elé kevesebb választási lehetőség állt. Aránylag simán hoztam a harmadikat és a negyedikben is javarészt én vezettem. 10/8-as előnynél két szettlabdám volt, amit csodával határos módon nem sikerült értékesítsek. Azért csoda,mert az egyik labdamenetben már feküdt a francia, amikor túl hosszú egyenest ütöttem és visszaért még rá.
Jól küzdött nagyon az ellenfelem, sosem adta fel és ügyesen megfordította az állást, amivel elkerülte a ki tudja mit hozó ötödik szettet.
Jómagam nem emlékszem mikor kaptam ki ennyivel mögöttem álló játékostól, de az elmúlt egy évben biztosan nem. Emiatt természetesen csalódott vagyok, de bízom abban, hogy hamar visszanyerem a régi formámat és a július 19.-én kezdődő tajvani Világjátékokon már egy kiugró eredménnyel rukkolhatok elő.
25 nap kihagyás után ezen a héten szerdán kezdtem újra az edzést. A bokasérülésem idővel egyre gyorsabban javult, két héttel a húzódás után már elkezdhettem kocogni, ugrókötelezni és egyéb alapgyakorlatokat csinálni. Ennek köszönhetően nem estem ki teljesen az edzésből, de természetesen van még mit behozzak.
Elsősorban leginkább a félelmet kell legyőzzem, mert az első alkalmakkor még nem mertem túlságosan megerőltetni a lábam.
A május igazán szerencsétlen hónap volt számomra. A római verseny elődöntőjében minimális különbségen múlt a tovább jutásom, majd Zürichben ugyancsak az elődöntőben 1/0-ás vezetésnél lesérültem. A történtek miatt úgy döntöttem, hogy még a szeptemberi szezon indulása előtt elindulok egy PSA versenyen. A választásomnak mindenképpen júniusra kellett esnie, mert az augusztus végi kvalifikációs versenyek (VB, Saudi International) a júliusi rangsor szerint kerülnek sorsolásra. Az én helyzetemben ez igazán fontos legfőképp a VB-t illetően, ugyanis a jelenlegi 47. helyezésemmel már pont selejtezőt kéne játsszak, míg 46.-ként már pont beférnék a főtáblára. ( A VB 64 fős főtábláján 46 fő alanyi jogon, a maradék 16 pedig kvalifikációs úton jut fel. )
Sok választási lehetőségem így nem maradt, mert június elején nyaralni voltam, de a sérülésem miatt sem lett volna esélyem semmilyen versenyen elindulni. Június végén pedig mindösszesen egy versenyt rendeznek, ami éppen a Madagaszkár és Mauritius sziget között elhelyezkedő Reunion szigetére esik. A trópusi paradicsomba eljutni borzasztó költséges, de bízom benne, hogy rövid- és hosszútávon is megéri a „befektetés”.
A verseny 16-os főtábláján a 9. kiemelt vagyok. Első körben az egyiptomi Aziz (vr. 45.) ellen kezdek szerdán délután. Az esélyem győzelemre jó, persze kérdéses az, hogy pontosan egy hónap után, sérülésből felépülve milyen teljesítményre leszek képes. Bízom benne, hogy ezúttal mellém áll a szerencse.
Nem sikerült a döntőbe jutás a zürichi 10 ezer dolláros PSA versenyen. A kiesésem ezúttal igen szerencsétlennek nevezhető, ugyanis 1/0-ás előny után 3-4-es állásnál egy tenyeres ejtést próbáltam visszaadni, miközben elvesztettem kissé az egyensúlyom és bokasérülést szenvedtem. Ezt követően kikértem a sérülésre a 3 perces ápolási szünetet, de egyértelmű volt, hogy nem fogom tudni befejezni a mérkőzést.
Én ettől függetlenül bizakodó voltam és még a harmadik szettben is visszatértem a pályára, abban bízva, hogy lelassítva a játékot a lábam idővel bírja majd a terhelést.
Ez természetesen nem így történt, sőt utólag talán töbet ártottam ezzel.
A mérkőzés után feldagadt a lábam, amit jegeléssel próbáltunk csillapítani.
Hazatérésem után elmentem doktorhoz, aki szerencsére nem állapított meg szakadást, csak roncsolódás, meg vérömlenyt, amin elvileg 2-3 hét alatt túl leszek.Emiatt sem a CSB döntőn Szegeden, sem pedig a holnap kezdődő egyéni Eb-n nem tudtam és tudok elindulni.
Sajnos a CSB-t nem tudta csapatom a Pro Squash Akadémia megnyerni, de az EB-n legalább tud helyettem versenyezni Szabóky Márton. Mellette egyébként még Vadas Miklós is indul a versenyen.
Jövőhéten elutazom két hétre, de most végre nyaralni és pihenni, ami akár ideálisnak is nevezhető a sérülésem miatt. Én csak abban bízom, hogy a lábam nem lesz érzékenyebb a jövőben és hogy egy kicsit szerencsésebb leszek a következő szezonban, mert ami február óta történt az közel sem nevezhető annak.
A versenyt egyébként Richards nyerte sima 3/0-ra a döntőben a mexikói Ferreira ellen.
A legrosszabb az egészben az, hogy ha mindkét versenyemen döntőbe jutok, akkor a következő hónapban a 38. hely környékén lennék. De majd talán szeptemberben...
Tegnap este sikerült megverjem Csehország legjobbját Jan Koukalt (képen). A 10 ezer dolláros versenyen így ma már elődöntőt játszom az első kiemelt Tom Richards-szal szemben.
A 3/0-ra végződött mérkőzésen szinte végig én vezettem és irányítottam, Koukal egy kissé flegmának tűnt, bár azt hiszem ezt már megszokhattuk tőle. Mindenesetre a gyors labdamenetekben többször is hibázott vagy pedig lemaradt a labdákról. Érzésem szerint nem játszott a legjobb formájában, mert ennyire simán talán még sosem vertem meg. A meccs mindössze 36 perc volt, ami remélem azt is jelenti, hogy az én játékom is egyre hatásosabb.
Most játszottam először az üvegpályán, ami nagyon jó érzés volt. Pontos a pálya és gyors is, pont olyan, amit könnyen meg lehet szokni és kedvez az én stílusomnak.
Mark Krajcsak - Jan Koukal : 11/4, 11/9, 11/4 (36 perc)
Remélhetőleg ma este már a döntőbe jutásomról írhatok Nektek!
Részletek angolul ezen a linken: http://www.squashsite.co.uk/2009/vitis_open_09.htm